Slide item 1

A település látnivalói

"Hazánk talán legrégibb és legkisebb ma is működő temploma” itt, “a völgyszűkületnél hirtelen kanyarodó út és a Tarna-patak között emelkedő kis dombon áll.”

 

 

Építési idejére vonatkozóan “nagy jelentőségű Heszlmann Imrének még a bővítés idején (1872-73) készített felmérési rajza.” A kutatók közül Ipolyi Arnold építését a XI-XII. századra, míg Gerevich Tibor a XII. század közepére tette, majd Csemegi József a szentély építését utóbbi időszakra,”... de a hajót korábbi, a IX-X. században keletről jött példák nyomán épített alkotásnak tartotta.” “...Major Jenő egy tanulmányában felvetette annak lehetőségét, hogy Tarnaszentmárián Géza fejedelem egyik leányának...volt az udvarháza,... Ennek bizonyítéka azonban nem kézzelfogható. Győrffy György István király korára határozta meg a tarnaszentmáriai templom építésének idejét. (Tájak - Korok - Múzeumok Kiskönyvtára 321.szám, 1988.)

 

 

Elgondolkodtató azonban, ha tudjuk, hogy Géza nagyfejedelem egyik lányát az az Aba Sámuel vette feleségül, aki I. István király sógoraként előbb a királyi hadak vezére, majd a király nádorispánja lett. Az ő nemzetségének központja a gyöngyöspatai földvár volt, amely az egyházi szervezet kialakításakor főesperesi székhely lett, amelynek templomát a XI. század elején építették. Feltehetően nemzetségi templomnak épült a feldebrői. A nemzetségi monostor (Aba)Sáron volt, Kisnánán és Abasáron egy-egy korai körtemplom állt. Mindezeket figyelmbe véve a tarnaszentmáriai templom építése szorosan köthető Aba (Sámuel) nemzetségéhez.

A templom hajójának közepén egy családi sírhely került feltárásra, amelynek korát az ott előkerült őskori-, hullámvonalas Árpád-kori és egy középkori edénytöredék alapján a XV-XVI. századra tehetjük.

Az altemplom sírhelyét többször bolygatták, ha voltak is eltemetve ott őseink közül, a feltáráskor már üresen találták.

 

Az I. világháborús emlékmű , az 1914-18 között elesett helybeliek emlékére állított szobor az Egri út 2. sz. ház előtt áll.

 

A falu központjában áll a mai Magyarország egyik legrégebben épült és eredeti formáját szinte teljesen megőrző temploma. Az egyhajós templom hosszházát kelet felől kívül patkó alakú, belül háromkaréjos, boltozott szentélyrész zárja le. A hajóból hét lépcső vezet fel a szentélybe, amely alatt kis altemplom húzódik. Középső karéjában a feltárás során egy aknasír került elő.

A templom belső falfelületét, négy-négy eredeti helyén álló, és a nyugati homlokfalon – a templom későbbi bővítése során másodlagosan áthelyezett – két faloszlop díszíti.

 

A sudaras, azaz felfelé keskenyedő faloszlopok törzsei gazdagon tagozottak, díszes lábazatokra támaszkodnak, és a falak mellett kialakított, faragásokkal díszített kő ülőpadkákon állnak. Az oszloptörzsek felfelé haladó, csigavonal alakú sávjai, illetve lépcsőszerű díszítései fafaragás jelleget kölcsönöznek az oszlopoknak. Az épület külső, déli oldalán egy úgynevezett „szalagfonatos csomót” láthatunk, amelynek a középkori hiedelemvilág szerint bajelhárító hatása volt, ezért a felszentelt helytől távol tudta tartani a Gonoszt.

 

 

 

A középkori építészettörténettel foglalkozó kutatók véleménye megoszlik a templom építésének idejéről, sajátos térkialakításának és kőfaragványainak előképeiről. Egyetértenek azonban azzal, hogy építési ideje a X-XI. század fordulójára tehető, építészeti sajátosságai pedig bizánci hatást, díszítései keleties mintakincset is tükröznek.

 

A templom a török hódoltság alatt nagyon megrongálódott, az 1696-os plébániai összeírás nem is említi. 1723-ban Feldebrő filiája, de az akkor még Szent Istvánnak ajánlott temploma még mindig rossz állapotban volt. 1734-ben helyreállították és Sarlós Boldogasszony-tiszteletére szentelték fel. 1767-ben már egy kis fatorony is volt a tetején. 1758-ban Kisnána, 1813-tól Verpelét leányegyháza lett. 1849 és 1851 között felújították a templomot, de már akkor is kicsinek bizonyult. Dankó Mihály verpeléti plébános 1872/73-ban úgy bővítette ki, hogy a nyugati oromfalat elbontva egyharmadával meghosszabbította a hajót.

 

 

A Műemlékek Országos Bizottságának javaslatára az új oromfal belső oldalába visszaépíttette a régi falból kibontott két kőoszlopot, elkészült a fakarzat is. Az új falakra kő harangtornyot készíttetett egy verpeléti mesterrel, amelynek legszembetűnőbb sajátossága nyolcoldalú, faragott kövekből rakott sisakja. A mai formáját az 1977-től 1986-ig tartó műemléki feltárás és felújítás során nyerte el.

 

 

A templomban aktív hitélet folyik ma is, ahogy őseink ezer éves történelme során is mindig. A község védőszentje és a búcsú napja: Sarlós Boldogasszony, vagyis július másodikához eső legközelebbi vasárnap.

 

 

 

Ismerkedés Tarnaszentmáriával - az ország legrégibb, ma is működő műemlék templomának megtekintése

(A templom nyitva tartásával kapcsolatos érdeklődés: 06-30/5543324, 06-30/5630094, 06-70/4326396, 06-20/4889487)

Plébános:06-30/5347159

Névnap


Keresés

Közadatkereső

ÁNYK

e-Hivatal